Blog

Kagylóhéjak és gyöngyszemek


Néha az élet felülírja a terveinket. Jön egy váratlan esemény, amelyre nem vagyunk felkészülve, és borít mindent. Általában csak évekkel később értjük meg, hogy minden értünk történt. Amikor negyedik fiam váratlanul bekopogott az életünkbe, még nem láttam át a rám váró feladatok ködén. Marci érezte kezdeti elbizonytalanodásomat, és három hónapos magzatként arra tanított, ne csak akkor értékeljek valamit, amikor felmerül, hogy elveszíthetem.

Hálás vagyok, hogy velünk maradt. Hisz nem azért jött és választott engem anyának, hogy megnehezítse az életemet, hanem az ajándékok, tanítások miatt, amiket hozott. Lehetőséget kaptam általa, hogy megtaláljam önmagam. A rengeteg ébren töltött éjszaka és próbatétel, amit sorscsapásnak is megélhettem volna, ráébresztett, mennyire erős vagyok, hogy nincs lehetetlen, hogy nemcsak kibírni lehet a nehéz pillanatokat, hanem akár élvezni is.

A nehéz pillanatok elmúlnak egyszer, ahogy a szépek is. Hogy mit viszek magammal, attól függ, mit látok meg belőlük. A keserűséget vagy a tapasztalatot, a kagylóhéjat vagy a gyöngyszemet?

Én végtelenül hálás vagyok ezért az imádnivaló kisemberért, és a három év minden tapasztalatáért és gyöngyszeméért!