SzövegKozmatika

További bejegyzéseim, helyesírási szösszeneteim 
a Facebookon: SzövegKozmatika

Fontos a pontos

Tévedni emberi dolog – tartja a mondás. Emberi vonás az is, hogy a hibát, a kifogásolhatót könnyebben észrevesszük, mint a jót, a kifogástalant. Így van ez a helyesírással is. Vannak esetek, amikor a nyelvi pongyolaságnak, helyesírási hibának nincs különösebb tétje. Ha "kínai kell" szerepel a bevásárlólistán, kel helyett legfeljebb kínai zöldségekkel tér haza a piacról a párunk. De ha egy szakdolgozatról, pályázatról, regényről stb. van szó, néhány helyesírási baki után hiteltelenné válunk, és nehéz lesz kiállni a minőség próbáját. Az igényesség ezekben az esetekben követelmény. Tiszteletet fejez ki: a befogadó/olvasó, a szöveg és nem utolsósorban a magyar nyelv tiszteletét.

Nem az a hiba, ha hadilábon állunk a helyesírással és nem ismerjük a szabályzat legújabb módosításait. Hibát akkor követhetünk el, ha nem kérünk segítséget a pontatlanságok korrigálásához, és így indítjuk útjára szövegünket.

Én egy vagyok a számtalan korrektor közül, aki alaposan, türelmesen, betűről betűre ellenőrzi a gondjaira bízott szöveget és kijavítja a helyesírási, központozási hibákat, elütéseket. 

Nincs nyelvtani tudálékosság szindrómám (ez egy létező kényszerbetegség, grammar pedantry syndrome, GPS), az élet minden területén inkább a jót, a szépet igyekszem észrevenni. A magyar nyelv szeretete és az irodalom iránti rajongás késztet arra, hogy segítsek másoknak írott szövegeik tökéletesítésében. Képességeim legjavával szeretnék támogatni mindenkit, aki megtisztel a bizalmával.

Amiben segíthetek: bármilyen írott szöveg nyelvi ellenőrzése, korrektúrázása, nyelvhelyességi, helyesírási, tipográfiai hibák kijavítása rövid határidővel.

Kérj személyre szabott ajánlatot a kozmaalexandra@gmail.com e-mail-címen!

Az új magyar helyesírás

Már nyolc éve lejárt a türelmi időszak a magyar helyesírás háza táján. A 11-es feliratot még 2015-ben cserélték 12-esre, ezen kívül 155 szavunk kapott új külsőt. Az alcím is jelzi, ez már új magyar. Azóta egy módosítást biztosan megjegyzett mindenki, mégpedig az észszerűségre hivatkozva.

Ki szeretne szabálysértés vádjával nyelvőrök és kényszeres javítók karmai közé kerülni? Kiszagolnak minden hibát és már jönnek is a matricák. Viccet félretéve valóban adódhatnak olyan helyzetek, amikor fontos a szabályok pontos ismerete. Ez vonatkozhat a módosításokra is, de sok esetben még az alapvető szabályok alkalmazása is problémás. Mindenesetre érdemes utánanézni a változásoknak, és nem a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrzőjére hagyatkozni, mely – a tapasztalataim szerint – egyelőre nem tart lépést a változásokkal. (A korábbi szabályok szempontjából sem tekinthető mérvadónak, a szarvashibákat azért hellyel-közzel megtalálja.)

Az új szabályzat rugalmasabb és megengedőbb, hogy észszerűbb-e, mindenki döntse el maga. Ahogy azt is, dühvel vagy dühhel írja (a november) 1-jei /1-i /1-ei (intézkedéseket). Mielőtt megőrülnénk a választás szabadságától, akad azért egyéb megjegyeznivaló is.

A 12. kiadásban lényegi változások ugyan nincsenek, csupán kisebb változtatások. Ennek ellenére átlátni, eligazodni és megérteni az új magyar helyesírást nem lett egyszerűbb. Törekedni persze lehet rá. Azoknak, akik lépést tartanának a változásokkal, de se kedvük, se idejük nincs a 12. kiadásban elmélyedni, összeszedtem a legfontosabb változásokat. (A földrajzi neveket érintő módosításokra nem tértem ki, majd egy külön bejegyzésben részletezem a helyesírásukat.)

Megjegyzendők
1. Nem egyszerű: Tulajdonnevek toldalékolásakor egyszerűen nem egyszerűsítünk, már az utóneveknél, címeknél sem. A családnevekre már eddig is vonatkozott a szabály, például Széll-lel, ezután az utóneveknél, címeknél is hasonlóan kell eljárni (Bernadett-tel, Blikk-kel, Szerelmes szonett-tel).
2. Észszerű összetételek: A -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű szavakat már összetételi tagnak tekintjük. Ebből következik, hogy ha a -szerű utótag sz végű szóhoz járul, nem egyszerűsítünk. (gipszszerű, észszerű)

Választhatók
1. Ingadozók: A h végű szavak -val, -vel és -vá, -vé ragos alakjait már kétféleképpen írhatjuk: dühvel vagy dühhel, méhvé vagy méhhé stb.
2. Kisbetű, nagybetű:
- Ezután bizonyos közszavak nagybetűvel kezdhetők hivatalos iratokban. (Eladó, Vevő, Szerző, Alperes stb.)
- Az intézménynevek írásában már elfogadható az alkalmi tulajdonnevesülésből fakadó nagy kezdőbetűs írás, például a bizottság véleménye szerint vagy a Bizottság véleménye szerint.
- A betűrendbe sorolás szabálya kibővült: nem teszünk különbséget a kis- és nagybetűk között, ha azonban csak ez a különbség két szó között, akkor a kisbetű mindig megelőzi a nagyot. Tehát a jácint a Jácintot, a viola a Violát.
- A tulajdonnevek helyesírásával kapcsolatos a következő kiegészítés: Ezután a szállodák, lakóparkok és a nem önálló intézményt alkotó termek megnevezésére is érvényes, hogy a tulajdonnévi értékű tagot nagy kezdőbetűvel írjuk, a köznévit pedig kisbetűvel külön. Például: Corvin mozi, Kossuth rádió.
3. A számok írásával kapcsolatos változások:
• Kivételes évszámok: A tő- és sorszámnevek betűvel írásának szabálya kiegészült egy kivétellel. Az évszámok betűvel írásakor nem tagolunk kötőjellel kétezren felül.
• Pontosodók: Szintén számokkal kapcsolatos kiegészítés, hogy ha a számokat számjeggyel írjuk, már nemcsak közzel, ponttal is tagolhatjuk őket a hátulról számított hármas számcsoportok szerint, például: 2 343 548 vagy 2. 343. 548.
• Kivételes elsők: Ezután az elseje, elsején, elsejéig szóalakok többféle számjegyes írása is elfogadható: 1. vagy 1-je, 1-én vagy 1-jén, 1-ig vagy 1-jéig. Az elsejei szóalak számjeggyel írva: 1-i vagy 1-ji vagy 1-jei.
• Kétpontosok: A számjegyekkel írt óra és perc közé már nemcsak pontot, hanem kettőspontot is tehetünk. (11.20 vagy 11:20)

Igazodók
1. A magyarosodók: Idegen szavak esetén olykor a magyaros írásmód is elfogadott lett, például: ímél, pészméker.
2. A kiejtettek: A kiejtéshez igazodott néhány szó írása, például: árbóc, búra, immunis, reverzibilis, biennálé.

Se vele, se nélküle
A különírás és az egybeírás talán a legösszetettebb és a legnehezebben átlátható a magyar helyesírás szabályai között. Vannak szavak, amelyeket már ásó, kap, kötőjel sem választhat el egymástól, míg mások bizony elváltak egymástól, mint ágtól a levél. És vannak olyanok is, melyek köteléke izeg-mozog.
1. Az -i képző már nem válóok: Módosult a többszörösen összetett szavakra vonatkozó mozgószabály. Az -i képző már nem számít a szótagszámba. Így például a vendéglátó-ipariból vendéglátóipari lett, a munkaerő-piaciból munkaerőpiaci.
2. Az idegen "szingli" szavak esete: Az idegen szavak és előtagok külön összetételi tagnak számítanak akkor is, ha önállóan is használatos utótag járul hozzájuk (miniszoknya-viselet, biotechnológia-ipar).
3. A duplázók: Többszörösen összetett szavakban két kötőjelet használunk, ha az előtag már önmagában kötőjeles összetétel. (sakk-készlet-gyűjtemény, C-vitamin-adagolás)
4. Az identitásváltók: A jelentésváltozás indokolta néhány esetben az egybeírást a korábbi különírás helyett (nagyratörő, tenyérbemászó).
5. A szakszerűek: Más esetben a szaknyelvbeli eltérés az oka a változásnak. Így lett az első fokú ítéletből elsőfokú ítélet, a fekete dobozból feketedoboz, a szabad versből szabadvers, a házinyúlból házi nyúl.
6. Akik végül beálltak a sorba: A korábban rögzített szabálynak nem felelt meg néhány szó, ezért változott az írása (élet-halál harc, nap-éj egyenlőség, örökkön örökké).

Rövidítések, mozaikszavak

Az előző bejegyzés után talán felmerül a gondolat a kedves Olvasóban, hogy nehezen szakadok el a malacos példáktól. Ám ez nem így van, ennek a bejegyzésnek a témája nem az állathangok és a hangutánzó szavak írása. (Akkor ezt írtam volna: ui-ui.)

A mai téma a rövidítések, mozaikszavak. A rövidítések általában csak írásban élnek, beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket, míg a mozaikszavakat (betűszó, szóösszevonás) írott alakjuk alapján. A rövidített szó kis vagy nagy kezdőbetűjét általában megtartjuk a rövidítésben. Kivételek itt is vannak, például: Ft (forint), ÉNy (északnyugat).

A rövidítések többsége után pontot teszünk, kivéve: db (darab), valamint a mértékegységek, pénznemek, országjelzések, égtájak, vegyjelek, matematikai jelölések, fizikai mennyiségek esetében sincs pont.

Ui. = utóirat
ui. = ugyanis
UI = webdizájnban használt mozaikszó, az angol user interface kifejezés rövidítése, a felhasználói felület vizuális megjelenítését jelenti

Azokat a mozaikszavakat, betűszavakat, melyek kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek, csupa kisbetűvel írjuk, például: tv = televízió. Ha tulajdonneveket, nagybetűvel írt szavakat helyettesítenek, akkor pedig csupa nagybetűvel írjuk, például: ELTE = Eötvös Loránd Tudományegyetem. Néhány esetben a többelemű közszói alakulatokat is nagybetűs betűszavakkal helyettesítjük, például: EKG = elektrokardiogram.

A legújabb helyesírási szabályok szerint a korábbi B. ú. é. k. helyett a helyes írásmód: BÚÉK (boldog új évet kívánok).

Amikor a malac szárnyakat kap

A neten akadtam erre a "gyöngyszemre", és az áruházi bakik között rögtön a kedvencem lett. Évekkel ezelőtt fotózták, de ha nyitott szemmel járunk, sok hasonszőrűvel találkozhatunk ma is.

A génmódosítások korában talán már meg sem lepődünk egy ilyen termékmegnevezésen, és valószínűleg a sertés sem veszi sértésnek, ha szárnyakat kap, ezzel is gazdagítva étrendünket.

Egyelőre csak a népszerű gyermekversben, a Bóbitában találkoztam szárnyas malaccal. Lackfi János Szárnyati Gézaként említi ezt az elvarázsolt disznót (SZÁRNYAT-IGÉZ-A malacra), és itt el is érkeztünk az egybeírás-különírás kérdésköréhez, amiért ez a bejegyzés tulajdonképpen született.

Ha lenne a sertésnek szárnya, azt úgy írnánk: sertésszárny. Mint ahogy egybeírjuk az alábbi szókapcsolatokat is: csirkeszárny, csirkeaprólék, csirkemell, sertéscomb, sertéspárizsi stb. Az egybeírás oka az alaki jelöletlenség, vagyis a viszonyrag, illetve a birtokos személyjel hiánya (jelölt kapcsolat: csirkének a szárnya).

Érdemes odafigyelni, mit írunk, főleg, ha ezt nagyközönség elé tárjuk. Azt mondják, kutyából nem lesz szalonna. Ám a sertésszárny könnyen sertésszörnnyé válik.

Szabad a gazda?

Hogyan írjuk? Szabad láb vagy szabadláb? Mindkettő helyes, attól függően, mire gondolunk.

Az alárendelő szókapcsolatokat akkor írjuk egybe, ha a tagok együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének együttese. Például a szabadidőt egybeírjuk, ha a pihenőidőre gondolunk, de külön, ha szabadon eltölthető időtartamot értünk alatta. Ugyanez a helyzet a következő szókapcsolatoknál: szabadegyetem, szabadesés, szabadjegy, szabadelvű, szabadúszó, szabadprogram, szabadkikötő, szabadláb, szabadszájú, szabadtéri stb.

A legújabb szabályok szerint - a szaknyelvi gyakorlatra alapozva - egybeírjuk a szabadvers, szabadkereskedelem, szabadpiac, szabadstrand, szabadvezeték szókapcsolatokat is.

De továbbra is különírjuk a szabad akarat, szabad pálya, szabad mozgás, szabad ár, szabad sajtó, szabad szerelem, szabad vegyérték szókapcsolatokat.