Blog

Belső zarándoklatom gyümölcsei prózahéjban

Nem ártani, élni hagyni!


"Ha nem akarunk háborút, akkor gondoskodjunk a békéről! És ez nem a világpolitikával kezdődik, hanem önmagunkban: teremtsük meg a békét önmagunkban, családunkban, a munkahelyünkön, a baráti körünkben." (Kurt Tepperwein: Ha nem boldogít, engedd el! - Út a belső szabadsághoz)

Most különösen fontos, hogyan reagálunk a világban kialakult konfliktusra, milyen energiákat táplálunk önmagunkban: szeretetet, békét, vagy haragot, erőszakot, félelmet. A szeretet szeretetet, az erőszak erőszakot szül. Most próbára tehetjük gondolataink teremtő erejét.

Aki fegyvert ragad, fél. Nem tudja, hogy a szeretet a legnagyobb erő, a legerősebb fegyver. Aki szeret, erős. Küldjünk szeretetteli gondolatokat minden katonának, minden érintettnek, hogy az agresszió átfordulhasson szeretetté!

Hiszem, hogy minden gondolat, minden ima segít, amit a szeretet, a béke nevében küldünk. De nem a könyörgő, esdeklő ima, amivel csak a hiányt erősítjük, a béke hiányát, a háBORÚt. Ehelyett adjunk hálát már most azért, amiért imádkozunk, képzeletünkben látva, hogy már megtörtént. Csak a hit erejével hozhatunk változást, békét a világba.