Szerzői reflexiók

kArcaim széljegyzete

Kristályhangon

Negyven éve pendülnek húrjai,
mégis reszket még torkomban a hang,
negyven év szén-dioxidját fújta ki
öt tüdőlebenyem, de valami bennragadt,
és fáj, mintha remete keze
róná lélekvonását garatom barlangfalára
és vár dekódolásra üzenete.

Talán elfojtott sikolyok, paralel életek fogadott
némaságai, valami pecsét az elszólt
tévedésekre, valami ígéret,
valami kimondatlannak súlya nyom,
nem tudom, miért és meddig hordozom
aspektusaim görgetegeit, mi az,
mit ki kell mondanom,
hogy megtisztulhasson barlangrendszerem
szívtől a mennyekig.

Mert eltorlaszolja bennem az Eget,
pedig Hozzá fordulok, hogy legyek
bátor, erős, belső küzdelemre kész,
hitem a helyes irányba vezet:
a virágzó életfa teteje a cél.
Őt szólítom hangtalan szavakkal,
léghajó sorokat felhajtó sóhaj invokációm,
a ki(s)írt fájdalom betűkönnycseppjét
Nap issza kioldva testemből bánatgyökerét.

Kikiabálnám, hogy meghallja minden szív:
ez csak átmenet, súg a korszellem, az újba átvezet,
ha kész vagy tisztulni, elengedni létezéseid
sűrű és sziszifusz terheit,
hogy felszabadítsd és megválthasd magad.
Ő csak az utat mutatta, helyetted
nem teheti meg, de elmondja, hogyan
emelkedj az éteri fény felé. Őt kell követned.

Itt van az új, lehorgonyzott Ég,
társteremtő vagy, hogy Fénykertekben élj,
légy bolygód gondnoka, emlékezz eredetedre!
Hited kitart, míg átalakulsz és birkózol
a változással? Ez vizsgája érettségednek,
a jutalmad plazmikus letforma
aktivált fénytestben.

A mellkasom gátak nélkül
szív-ja a Fényt, Ősforrást lélegzem,
nyílt barlangom csillagcsarnok,
kristályhangon innen árad megtestesült
szeretetem kvantummezeje.


"Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom." Pál apostol szeretethimnusza mindenkit megfontolásra ösztönöz, azokat különösen, akik a nyelvet nemcsak a hétköznapok szintjén használják. A szó művészei számára létezik-e magasabb cél, mint a szeretet nyelvén szólni, "kristályhangon"? Akik felismerték már, hogy a szó, a hang a teremtés eszköze, azok nem is érhetik be kevesebbel, minthogy erre törekednek. Ez az "éggel" való tiszta kapcsolat nélkül nem lehetséges. Minden lélegzetnek lélekzetté kell válnia, amely az "Ősforrásból" táplálkozik. Ennek színtiszta elérésére, megvalósítására talán egy élet sem elég, de a törekvés, a szándék meghozza eredményét. Tudatos odafigyelés nélkül nem megy. Érdemes gyakorolni a mindennapokban is, és feltenni a kérdést: most a szeretet szól belőlem? A felismerés és a változtatásra irányuló szándék áldásos hatása magáért beszél.